Összefoglaló az elmúlt napok nehézségeiről!

Most kaptuk!

2009. január l7. Rajt

Reggel hat órakor telefon megkaptuk azt a hírt amely minden szervező rémálma, amiért közel egy évet dolgoztunk egy pillanat alatt összeomlott. Veszélybe került a kamion indulása, ezzel egy időben a SPORTime Bamako team versenycsapatunk sorsa is megpecsételődött nem tudunk elindulni. A rajtra készülés ebben a pillanatban nekünk teljesen mást értelmet nyert. Oldjuk meg, hogy a már összegyűjtött ajándékokkal megpakolt kamion elinduljon Bamakoba.
Néhány perces válságtanácskozás után csapatunk kettévált. Amíg a csapat egyik fele a Felvonulási térre, a rajt helyszínére sietett, hogy a még megérkezett ajándékokat a 90 m3-es kamionra felpakolja, addig mi az irodába rohantunk, hogy megoldást találjunk a lehetetlenre. Nyolc órakor megérkeztek a VPOP munkatársai, hogy a kamion helyszíni vám-ügyintézését elintézzék. Még ekkor is érkeztek Afrikába szánt adományok a rajt helyszínére. Kilenc óra előtt pár perccel az utolsó ajándékok is felkerültek a kamionra, ami így teljesen telepakolva várta az indulást. Eközben telefonálások, e-mail váltások, egyeztetések tömkelege zajlik. Mintha egy rosszul megírt teleregényben lennénk.


Fél tízre eljutunk oda, hogy a kamion begördül a rajtrácsra, leplombálják és még ha nem is minden papírja van meg elindul az afrikai gyermekeknek szánt karitatív ajándékokkal.


Tizenegy előtt néhány perccel hivatalosan (formailag) a versenycsapatunk is elrajtol. A Hősök terénél már nem a versenyfeladatok megoldásával foglalatoskodunk, hanem rohantunk a hátramaradt adminisztrációs részt befejezni. Délután két órára összeállt a még hiányzó papíranyag, ami a kamion bonyodalmaktól mentes útját hivatott biztosítani a Budapest- Bamako útvonalon. Fellélegezhetünk, mégsem volt hiábavaló az erőfeszítésünk. Az első rész megoldottuk. A kamion tele van adományokkal és úton van Afrika felé.
Boldogságunk nem teljes. Mi nem megyünk Bamakoba!

Itt szeretném megköszönni mindenkinek a segítséget, aki a Hungary For Africa ajándékgyűjtési akciójában tevékenykedett. Külön köszönet illeti Buza Sándort, a helyszínen tanúsított megoldást előmozdító magatartásáért. ( Sanyi Bamakoba viszem a pálinkát köszönöm a segítséget!) A VPOP munkatársainak köszönjük, hogy minden lehetséges segítséget megadtak a helyszíni induláshoz. A Herczegh Specialtransport tulajdonosa, Herczegh Béla úr a rugalmasságával segédkezett valamint, hogy a már úton lévő kamion után vitte a hiányzó okmányokat.

Újabb őrült ötlet. (nekünk elég sok van). Induljunk el a mezőny után. De hát 4-en a város négy pontján lakunk és nem vagyunk bepakolva. Csináljuk, induljunk.
Amikor úgy gondoltuk, végre bepakoltunk és készen állunk a rajtra, gyorsan a saját úti okmányainkat is leellenőriztük. Ekkor derült ki, az egyik csapattárs ismétlő oltása még hiányzik. Az utolsó két hét elég hajtós volt, megfeledkezett róla. Próbáltál szombat délután szurit kérni! (Mindent a betegért csak ne akarj semmit) Ez is lehetne a szlogen a nyitva tartó oltóközpontban. Bejelentkezés nélkül semmit sem csinálnak. Kérésünk meghallgattatik miután átverekedjük magunkat a nem túl készséges asszisztensen. A doktor úr is szimpatizál a rendezvénnyel, soron kívül tűpárnát csinál kolléganőnk karjából.
Így esett, hogy a reggeli kilencórás rajt helyett 16 óra után több mint hat órás késéssel végre rákanyarodtunk az M7-esre. Irány Bamako.


A sötétség ellenére jól haladunk a versenyfeladatok megoldásával. Mindeközben a villámgyors pakolás következményeit veszteségeit mérjük fel , ami közben a keletkezett káoszt is megszüntetjük az autóban. Este 11 felé eljutunk addig, hogy a mostani versenyen először használni kívánt laptopot is bevessük a navigálásban. Miért is működne elsőre. A GPS koordinátákat nem akarja magáévá tenni a GPS-ről. A WordGate, 24 órás ügyeletét hívjuk segítségül. Bocsi Zoli, hogy felébresztetünk. Megérte. Telefonos segítségkérés után már tökéletes az összhang a készülékek között. Ennek eredménye: éjfélt egy temetőben töltjük Vendel sírjának keresgélésével. A temetőből nem csak a versenyfeladat megoldásával távozunk. A zöldhatárt már 5-en lépjük át. Ghost is jön velünk aki időközben beköltözött autónkba. Segítsége még jól jön a versenyen.


2009. január l8. 2.nap

Mai napot ott folytattuk ahol az előzőt abbahagytuk. Nem sokkal éjfél után átlépünk a zöldhatáron Szlovéniába. Ha nem lenne koromsötét az éjszaka gyönyörködhetnénk az erdő szépségeiben. Így abban reménykedünk, hogy újdonsült szellembarátunk haverjai nem jönnek utánunk. Az éjszaka hátralévő részében feláldozzuk a feladatok megoldását, be kell érnünk a rajtra. Ha nem akkor nem kapunk feladatlapot és kiesünk a versenyből. Az éjszaka hátralévő része egyhangú.
A hajnal az Olasz autópályán köszönt ránk. Sietnünk kell ha reggelre be szeretnénk érni a célba. A csapatok már elrajtoltak a szálloda parkolójából amikor mi begördülünk autónkkal. A versenybírók lakóbusza is éppen elindulna. Csodálkozó arcok tekintenek ránk, mi itt? Rövid élménybeszámoló után megkapjuk a 3 napos szuper etapra szóló feladatlapot. Így volt értelme a rohanásnak. Amíg a lányok a reggelinket intézik (négyen vagyunk Szilvi, Ági , Balázs és én (na meg ghost meg a remény) mi fiúk a kamion után érdeklődünk. Megtudjuk szerencsésen megérkezett az este a célba, és korán reggel továbbindult, hogy teljesítse a napi versenytávot. Rövid készülődés után már csak 2.5 óra hátránnyal elindulunk a mezőny után. A feladatok a klasszikus gps koordinátásak. Keresd meg geocaching pontot, ahol megtalálod az elrejtett betűt, számot. Ha valamelyik feladatot nem oldod meg, akkor később bajba kerülsz, mert a későbbi feladatok koordinátáihoz szükség van a megtalált számokra, így tudsz sok–sok pontot összegyűjteni. Az egyik megadott koordinátán egy csiga-biga segítségét kapjuk aki megmondja a falú nevét ahová el kell jutnunk. Itt a szakácsot kell keresni betű


A borongós időjárás után délután már az Alpok napsütötte lejtőin autózunk. Vagy csak autóznánk? A napokban lehullót közel egy méteres hó miatt az utak nem mindenhol járhatóak. Az egyik szerpentines szakaszon 2100 méter magasan, hólánccal felszerelt markoló állja utunkat. Kénytelenek vagyunk visszafordulni, ami újabb időveszteség számunkra. Viszont a panoráma a hegyek és a völgy szépsége kárpótol minket. Egy hete még a Hungary for Afrika nagykövetével Csollány Szilveszterrel a Havazin műsor stábjának meghívására Muraiban síeltünk és azon viccelődtünk, hogy egy hónapig nem találkozunk hóval. Tessék, ember tervez Isten (végez) meg azt csinál amit akar. Afrikába indulsz de hóláncra van szükséged az úton. Ez a sors fintora.


Négy órával később, már Ventimiglia-nál gyűrtük a kilómétereket. Ez az éjszaka is az autózás jegyében zajlik.
Este felé érdeklődtünk a Herczegh Specialtransport Team (nevüket azért kapták, mert ők az első csapat,aki nekivágott teljesíteni Bp- Bamako távot kamionnal) felől, merre járnak. Ők már a Spanyol határ közelében járnak falják a kilométereket. Közelítenek Afrika felé.


2009. január 19. Hétfő 3.nap

Újabb hajnal újabb kihívás. Franciaország méltán híres borvidékén bolyongva próbáljuk megtalálni a feladatban szereplő keresztet, ami a következő feladat irányát hívatott tudatni a versenyzőkkel. A szőlőhegy amin nincsenek jelölt utak, vagy csak a fáradság miatt több mint 3 órára van szükségünk a feladat leküzdéséhez. Hát ha így haladunk csak álom marad Afrika.
Reggel egy autópálya melletti étteremnél felfrissültünk, és megbeszéltük a továbbiakat.