2008. január 29., kedd

13. Nap - Január 24 Kiffa


A bozótban való ébredés után. A szervezők az eligazításon mindenkit megpróbáltak felkészíteni, hogy ez lesz a verseny legkeményebb napja. Ami így is volt! Miután elindultunk a verseny feladatokat követve Kiffa városa felé az első szakaszt a felavatandó kútig igen könnyedén vettük. Mondjuk az utat nem igazán lehetett útnak nevezni. hatalmas sziklák ás kövek állták mindi el az utunkat. Néha elég nehéz volt kikeveredni belőlük, de a helyiek mindig segítetek. El Geddiyaig a Pappas Team Csapat (akikkel elég jó barátságba kerültünk az utunk során), mind a kért pótgumiját szétgyilkolt a sziklákon. Segítetünk nekik gumibelsőt keríteni, mert már csak úgy tudták használni a szétnyírt gumikat. A kútavatás és a szokásos ajándékozás után elindultunk a további versenyfeladatok felé. Sajnos az egyik elágazásnál egy olyan csapatot követünk, akiknél úgy láttuk, hogy egy helyi mutatja az utat. Később kiderült, hogy csak egy csapattag viselt helyi viseletet a fején. Persze, hogy rossz irányba mentek, mi pedig több csapattal követtük őket. Ez a kis kitérő közel 3 óránkba került, de a helyet ahol áthaladtunk kár lett volna kihagyni. Hatalmas sziklákon át vezetett az út gyönyörű tájon át. A tájat kétszer is megcsodálhattuk, mert a tévedésünk miatt vissza kellet mennünk az előző pontig. A jó irány megtalálása után hamar utolértük a túrázókat, akik a sivatagos részen konvojba, helyi kísérővel szerettek volna áthaladni. Ez nekünk nagyon nagy hátrányt okozott, mert sehol nem tudtuk őket megelőzni. Újabb 1 órás késést könyvelhettünk el magunknak. Annak ellenére, hogy azt mondták, hogy könnyen el lehet itt akadni, a mi kocsink nagyon jól vette az akadályokat. Sőt másokat is mi húztunk ki a homok fogságából. A sivatagos szakasz után páran eltévedtek és egy-egy fordulnál rossz irányba kanyarodtak. Elfelejtetem megemlíteni, hogy e szakaszon hátvédként végig kísért minket 5-6 terepjáróval Mauritán hadsereg. Ők voltak a sereghajtók. Senki nem maradhatott volna bent az éjszaka ezen a szakaszon. A konvojtól kisebb nagyobb problémák miatt több csapat is lemaradt. Nekünk a vizünk forrt fel és kényszerített megállásra. A konvojtól leszakadt 5 autót mi vezettük fel Kiffa-ig. Sajnos ez elég lassan ment, mert az egyik autónak állandóan problémái adódtak. A katonák továbbra is kitartóan követtek minket. Néha úgy gondoltuk, hogy ők fognak lelőni minket, ha nem megyünk tovább. Gondoltuk, már eléggé unják a sok-sok megállást, de türelmesek voltak. Köszönjük nekik! Az éjszakát egy kempingben tölthettük, jobb, mint a bozótos.

1 megjegyzés:

hurvinka írta...

Hello!

Lenne egy kérésem! Ha fotóitok lenne a velorexről azt nagy hálánk
övezné ha elküldenétek, mert a fiúk fényképezőgépét ellopták és a
túráról az emlékeiken kívül nincsen semmi arhívum. Köszi előre is.
info@velorexklub.hu