Afrikából jelentjük - Folytatás

Január 30 péntek.

Reggel 6-kor már úton vagyunk Nioro felé. A bank már nyitva van,pénzt váltunk, majd a benzinkútnál mivel nincsen áram kézzel telepumpálják a tankunkat gázolajjal. Esélytelen,hogy beérjünk a reggeli eligazításra, ezért közértet keresünk,hogy kenyeret, vizet, üdítőt vegyünk. A közértben felfedezett csokis keksz életet ment. Végre nem csak a megszokott íz van a szánkban. Kihajtunk a városból, és az első lehetséges helyen leparkolunk reggelizni. Reggelizés közben elsétálunk a közeli nagy fához, itt is fényképek készülnek. Már több mint 2000 képkészült az útról. Tíz után indulunk el Bamamba felé a Bamakoba vezető aszfaltúton. Az autóban kisebb vita van kibontakozóban. Ági Bamakoba menne, neki elege van a versenyzésből, mi legalább szeretnénk tisztességesen befejezni. Szavazásra eredménye 3-1,így irány Bamamba. A főútról lekanyarodva 50 km-er földút következik. Ez legalább kemény út nem homokos. Utunk során rengeteg kis falunk megyünk keresztül. Négy órakor állunk meg az iskola udvarán, ahol az esti tábor helye van kijelölve. Mivel 5-6 versenyzőn és a több száz helyi gyermeken kívül senki sincs még bent ezért, úgy döntünk, hogy elmegyünk a 10 km-re lévő Bamambába szétnézni. A péknél kapott meleg kenyér ami jó városban, ezen kívül a már megszokott városképfogad minket. Mindenhol poros,koszos utcák, az emberek mindent el szeretnének adni. Már sötétedik amikor visszaérünk a táborba. A szervezők vad tanácskozásba kezdenek. A már közel ezer helyitől nem lehet majd nyugodtan aludni az iskolaudvaron. Megadnak egy másik koordinátát, a közeli fennsíkon néhány kilométerre a falutól. Mindenki ide indul. Régi ismerőseink, barátaink táboroznak le mellénk. Vadlibák, a 03-as, 61-es Viktorék, ésmég sokan mások. Hirtelen előkerülnek,boros,pálinkás üvegek, elkezdődik a vacsorafőzés. Reggel nem kell korán kelni, 150km-er van a célig. Kilenckor van eligazítás, tízkor rajt és13h-ig kell Bamakoba beérni. Mindenkinek van valamilyen érdekes sztorija az elmúlt két hétből. Akár napokig is lehetne beszélni az útról. Így esik meg, hogy újra hajnalodik amikor sátrainkba megyünk aludni.