2009. február 16., hétfő

Február 11. szerda

Nyirkos hideg ellenére reggel mosolygó arcokat látunk a sátorból kibújva. Megérkeztek az építőmunkások a campinget építeni. A külső falak már elkészültek, de belül még most épült. Így várhattuk volna este, hogy valaki kaput nyisson nekünk. Bepakolás után útnak indulunk, a reggelit is a kocsiban esszük meg. Casablanca előtt találkozunk újra a kamionnal. A város határában lerakjuk a kamiont és a terepjárókkal megyünk be a városba. Cél az Óceán partján álló Mecset megtalálása. A város hömpölygő forgalma magával ragad minket, így jutunk el a célig. A Mecset monumentális mérete elragadó. A környezete szépen ki van építve. Az összképet csak a parkolóban lakó franciák kiteregetett gatyái rontják egy kicsit. Órákat időzünk a téren. Minden páros órakor 120dirham/fő körbevezetnek a mecsetben. Tél lévén csekély létszámú a csoport. Elkészített fényképek tömkelegével távozunk a partról. Új célunk a bazár. Itt fakultatív ki merre megy, megbeszéljük három óra múlva találkozunk az autóknál. A bazár egy kisebb negyedet elfoglal a városból. A bejárata az Ecseri piacéra hasonlít, majd a kis sikátorokban folytatódik. A lakóházak földszintjén megfér egymás mellett a zöldséges a hentes és az öltönyárus is. Inkább nézelődünk, mint vásárolunk. Még így is majdnem kevésnek bizonyul az idő a forgatagban. Az autóknál mindenki az apró ajándékaival büszkélkedik és, hogy ki mennyit tudott alkudni. (Nagy horgász története, ki fogott nagyobb halat). Csomagolás után megkeressük a helyi autómentő állomást. Ők tudják hol van szerelő akinél első lámpát kaphatunk. Néhány saroknyira az állomástól van is egy kis bolt, itt 100dirmanért van lámpa. A beszerelésben is segítenek, jattot nem fogadnak el. (Ez is ritka itt) A várost elhagyva a tengerparti úton folytatjuk utunkat Tanger felé. Este tíz körül egy szálloda parkolójában térünk nyugovóra.

Nincsenek megjegyzések: